FŐOLDAL
A PROGRAMRÓL
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ JÁTÉKOK
BLOG
BELÉPÉS
Pályázat óvodáknak

A mozgás jelentősége az olvasástanulásban

Első blogbejegyzésünkben ígértük, hogy bevezetünk benneteket az olvasásfejlődés izgalmas rejtelmeibe.
Csak az elmúlt évtizedben is rengeteg kutatási eredmény, tapasztalat született ezzel kapcsolatban, amiről az gondoljuk, fontos, hogy beépüljön a köztudatba, és minden szülő tudjon róla.

Sorozatunk első témája: A mozgás jelentősége az olvasástanulásban

Fontosnak tartjuk, hogy minden szülő tudja, hogy amikor gyermeke önfeledten játszik a játszótéren, az udvaron, vagy éppen egy mozgásfejlesztő foglalkozáson, akkor mi minden történik a buksijában, és mindez mennyire fontos az olvasástanulás szempontjából is!

A teljesség igénye nélkül nézzünk rá a legfontosabb területekre!

Tehát miért jó, ha a gyerekek sokat pörögnek, hintáznak, kúsznak, másznak, labdáznak, falra vagy fára másznak?

Pörgés-forgás, hintázás, egyensúlyozás, csúszdázás

Az ún. VESZTIBULÁRIS INGEREK (egyensúly érzékszervre ható ingerek) rendkívül jó hatással vannak a gyerekek idegrendszerének érésére, alapja a szenzoros integrációnak (ez alatt a különböző észlelési csatornák összehangolt működését értjük). Fontos tudni, hogy az intenzív kipörgetésre jelentkező szédüléssel járó szemtekerezgés jelzi, hogy az egyensúlyozó szervben keletkezett ingerek eljutottak a szemmozgató agyidegmagvakig, ez a kapcsolat alapja a későbbi olvasás-, írástanulásnak, de kiválthatósága jelzi a figyelem-koncentráció érési folyamatát is. Tehát hagyjuk a gyerekeket sokat pörögni, forogni, és örüljünk, ha megszédülnek, hiszen ez azt jelenti, hogy e területen szépen alakul az érési folyamat!

Kúszás, mászás

Kutatások szerint a csecsemőkori agyfejlődés legfontosabb mérföldköve a kúszás, mászás megjelenése. Ezek a mozgásformák alapjául szolgálnak a két agyfélteke működésének összehangolásának, a keresztező mozgásoknak, a szem-kéz koordinációnak.
Ha ezek a mozgásfejlődés során kimaradnak vagy lerövidülnek, akkor a későbbiekben gyakrabban fordulhatnak elő különböző tanulási nehézségek, mint pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.
Tehát, ha még ovis vagy esetleg kisiskolás korukban is lyukasra másszák a nadrágjukat, akkor tudnunk kell, hogy sokat tesznek azért, hogy két agyféltekéjük egyre összehangoltabban működjön. Igazából ezért dicséret illetné őket!

Jobb vagy bal, avagy a dominanciaérésről

Szinte minden szülő tudja, hogy mire gyermeke megkezdi az első osztályt, addigra ki kell, hogy alakuljon a kezessége. Ideális, ha ez spontán, a gyerek idegrendszeri szabályozása révén jön létre. Ehhez rendkívül fontos a sokrétű, gazdag mozgástapasztalat. Jó, ha azt is tudjuk, hogy mire írni és olvasni tanul gyermekünk, fontos, hogy kialakuljon nála a kéz mellett a láb-, a szem- és a füldominancia is, hiszen ezen agyi központokra épül majd az olvasás és az írás idegrendszeri hálózata is. Tehát, ha azt vesszük észre, hogy gyerekünk minden útjába kerülő kavicsot, labdát rugdosni vagy dobálni kezd, akkor ez a legjobb lehetőség arra, hogy megérezze, melyik végtagjával ügyesebb, ennek alapján lesz képes eldönteni, melyik oldala lesz a domináns!

Vissza
Részvételi szabályzat Adatvédelmi szabályzat Cookie szabályzat, cookie perenciák módosítása Kapcsolat GYIK